A Darwin-d�j olyan embereknek j�r� kit�ntet�s , amelyet azoknak az elhunyt embereknek �t�lnek el , akik valamif�le furcs�ggal halnak meg , ami a saj�t hib�jukb�l t�rt�nt �s saj�t nemes c�llal �rt�k is el ezt .

A nev�t onnan kapta, hogy ezek az emberek Charles Darwin a term�szetes kiv�laszt�d�sr�l sz�l� h�res elm�lete �rtelm�ben „sz�vess�get tesznek” az emberis�gnek azzal, hogy nem �r�k�tik tov�bb ostobas�gukat ut�daikra.

M�r 1985-ben terjedtek e-mailek a t�m�r�l, de 1994-ben alakult �t hivataloss� a d�j kioszt�sa. Ekkor alap�totta meg egy amerikai n�, Wendy Northcutt a hivatalos honlapot �s fogalmazta meg a D�j elnyer�s�hez mindenk�ppen sz�ks�ges pontokat.

A d�j elnyer�s�re azok p�ly�zhatnak, akik megfelelnek az al�bbi krit�riumoknak:

• A jel�ltnek halottnak kell lennie, vagy el kell vesz�tenie a szaporod�k�pess�g�t. Ennek a pontnak a c�lja az, hogy ezek az emberek megments�k az emberis�get az olyan g�njeikt�l, amelyek ilyen esetek v�ghezvitel�hez vezettek.
• A m�sodik szab�ly, hogy a jel�ltnek a j�zan �sz �s a besz�m�that�s�g hi�ny�r�l kell bizonyoss�got tennie. �ltal�ban maga a nevets�ges hal�leset az
• Harmadszor, a jel�lt hal�l�nak saj�t hib�j�b�l kell bek�vetkeznie.
• Negyedszer, az esetnek k�l�nlegesnek kell lennie. Ha t�bb ember is megcsin�ln�, akkor nem lenne olyan �rdekes.
• V�g�l, az esem�nynek bizony�that�nak kell lennie. P�ld�ul szemtan�k le�r�sai. Ez a legfontosabb. A Darwin-d�j hivatalos honlapj�n a nem bizony�tott t�rt�netek az Urban legends azaz a V�rosi legend�k t�mak�rbe ker�lnek �s val�j�ban nem d�jazottak.